Erre már többször ráébredtem, de aztán mégis ott találom magam, hogy már megint osztom az eszet:
Gabink mandulaműtétjét mondhatom végig kísérte a mondatom, ami így hangzott: „Nah, most már egészen biztosan nem lesz semmi baj!”.
Aham.. Gabin pedig ekkor jöttek ki olyan kiütések, amiket a vér befogadásához lehetett kötni és az orvos mikor megnézte, csak annyit tett hozzá, hogy Nahát, ilyet még nem láttam!
Hmm…
Mivel Dorka, mint leendő cicagazdi igen izgatott volt, hogy közeledett a hazavitel napja, így kérésére elkísértem Budaörsre, ahol kaptunk egy mirr-murrt (Herkules).
Hazafelé ültünk a buszon, Herkules a boxban nyugodtan feküdt. A beszélgetés ami többször lezajlott:
Dorka: Mit csinál?
.. mert Dodo addigra már olyan izgatott volt, hogy szinte be se mert nézni a boxba..
Én: Néz...
Nos, ezt a párbeszédet párszor lefutattuk, mire megkaptam a következő kérdést:
Dorka: Ugye nem lesz semmi baja?
Hát, nagyon gyorsan próbáltam valami olyan választ kitalálni, ami több mint egy egyszerű, sovány Nem. Mert az olyan hirtelen lett volna és túl egyszerű. Pláne, hogy pont előtte való nap sikerült megnéznem egy cicamentést a tv-ben, így volt honnan ötletet merítenem egy valószínűnek tűnő és érdekes válaszra, ami így hangzott:
Én: Oh, egy cicánál csak akkor van baj, ha liheg! /A tv-ben ez volt a lényege a cicamentős műsornak!:)/
Dorka úgy láttam megkönnyebbült.. kizártunk mindent, nem lehet baj és összeszedve a nyugalmat, benézett a boxba:
Dorka:… liheg!!!!!!
Azt hiszem, erről ennyit!
PS. Herkulesnek semmi baja nem volt azon kívül, hogy meleg volt.
